2017. április 26., szerda

Szeles dűlő

2017. 04. 21.

Egy szeles nap madarászata

Az április közepén észlelt havazás roppant érdekes, és egyben megrázó esemény is volt. Kíváncsiságból hazafelé jövet beugrottunk Gergővel a Borsodi-dűlőhöz, megnézni hogyan hatott az eheti időjárás a madarakra. Szerencsére a hó teljesen eltűnt a térségben, ráadásul a nap is kisütött. Ami a gyors kiruccanást végül eredményezte, az a viharos É-i szél.
De hát nézzük a történéseket.
A legmeghatározóbb madarak a nyári ludak voltak. Legalább 30 pár vezetgette a friss fűben a fiókáit; ahol az átlagos fészeknagyság 5-7 pelyhes kislibából állt. Sikerült leolvasni egy nyakgyűrűs példányt is, mint kiderült tavaly jelölték meg a tojót, éppen itt. Szóval idén már párba állt, fiókákat vezetgetett.
A másik tömeget mutató madárcsoport a pajzsos cankóké. Kb. 150 egyed keresgélt élelem után a fövenyen. Szépen megnézhettük a különböző színű, mintázatú hímeket. Természetesen egyéb limikóla is megmutatkozott. Piroslábú cankókat, gólyatöcsöket, 1 gulipánt, pár bíbicet is megfigyelhettünk. A mélyebb vizekben kanalasgémek szűrték a vizet. Sajnos rövidre sikeredett a kiruccanás, mivel a szél kicsalta könnyeinket a spektívben való nézelődés folyamán. Így hazafelé indultunk...


Nyári lúd (Anser anser)

Kanalasgém (Platalea leucorodia)

Az estébe hajló időben pedig kiugrottam még Szélmezőre. Nagyon régen nem jártam már a tavaknál, gondoltam sétálok egyet. Sajna valóban csak séta lett belőle, túl sok mindent nem láttam. A tavak környékén pár tőkés réce repkedett, barna rétihéják imbolyogtak a nádas felett. Az utakon barázdabillegetők szaladgáltak. A hátsó, tőzegesebb részeken tettem egy kört. 1 sárszalonka kapott szárnya, akit gyorsan elfújt' az erős É-i szél. De ekkor váratlan dolog történt. Egy billegető emelkedett a magasba, melyen csak a feltűnőn sok citromsárga színt láttam. Rögtön a fényképező gép után nyúltam, elkezdtem bizonyító fotókat készíteni. Szerencsére. Visszanézve a képeket bebizonyosodott: 1 citrombillegető volt. Hazánkban ritka kóborlónak leírt faj, az eurázsiai kontinens északi területein költ. Vizenyős részeken fedezhetjük fel, hazánkban évente 4-5 példányt sikerül megfigyelni, főként áprilisban.
Igazán szép befejezése a napnak:

Citrombillegető (Motacilla citreola)

2017. április 21., péntek

Vércseládák a Marcalnál

2017. 04. 15.

Marcal-medencei madárvédelem

A húsvét mindig jó időpont egy kis közös madarászathoz. Így Angival, Petivel, Attilával és Gáborral összebeszélve lementünk a medencébe'. A délelőtti órákban a fő projekten dolgoztunk, ami a környék vércseládáinak a megszaporítása. Eszerint, Petiék már több ládát is kihelyeztek a területen, na ezt az elképzelést bővítettük további 8 láda kihelyezésével.

Természetesen ilyenkor a környékre is figyelgetünk.
A reggeli kezdésekben nagyon szeretem a korai hajnalokat, ködfoszlányokat, napfelkeltéket. Ilyenkor más a környék. A legelőkön őzek legelésznek; a vizesebb részeken szárnyas jószágok jönnek-mennek. Ha ezeket a fajokat kellene össze foglalnom, akkor a cankókkal kezdeném. Legelőször rögtön egy ritkább fajjal: sikerült megfigyelni 1 tavi cankót. Nászrepülő piroslábú cankók, élelem után keresgélő erdei és réti cankók társaságában. A bíbicek örökös hozzátartozói a medencének, ugyanúgy mint a sárszalonkák. Itt-ott vízicsibék prütty'ögnek a sásosban, néha felrebben a guvat.
A magasabb térszíneken nádi és mezei énekesek hallatják hangjukat. A bokrokon sordélyok, sárga billegetők, cigánycsukok üldögélnek, esetleg elcsíp az ember a távcsövével egy fehér csillagos kékbegyet. Természetesen a nádi és réti tücsökmadarak, a nádiposzáták, a nádi sármányok megadják az alapot; a vokalistáknak pedig a vöröshasú unkák felelnek meg.
Ezek után a légtér még a potenciális megfigyelőtér. Ragadozó madarak. A vörös vércsék mindenhol jelen vannak (remélhetőleg a ládáknak köszönhetően még jobban elfoglalják a medencét). Továbbá a barna rétihéják fészkelő párjai, a levegőben keringő egerészölyvek, 1 áthúzó kabasólyom, 1 héja szórakoztatott minket. 


Tavi cankó (Tringa stagnatilis)

A nap végére már az őzbakokra is figyelgettünk. Próbáltuk megbecsülni korukat, agancsuknak súlyát. Láttunk pár érdekeset, élmény volt nézelődni. Ezzel a bakkal búcsúzom, aki próbált megtámadni minket'... 
Őz bak (Capreolus capreolus)

2017. április 18., kedd

Kis-Séd

2017. 04. 14.

Kis-Séd mentén

Nagyacsád környékén is sikerült körbenéznem az egyik délután. Megcéloztam a Kis-Séd árterét, hátha összejön pár kattintás a tocsogósabb részeken.

A számításaim félig-meddig be is jöttek. A mélyebb részeken még állt a belvíz, csak sajnos a növényzet magassága nem volt  a legjobb a fotózás szempontjából. Ezeken a részeken közel fél méteres susnyás' fogadott. Azért természetesen próbálkoztam. 1 sárszalonkát riasztottam fel, ill. 2 réti cankó kapott majdnem azon nyomban szárnyra. A kismadarakat 4 sárga billegető, sok nádi sármány, 2 foltos nádiposzáta képviselte, valamint a háttérben 1 nádirigó hallatta hangját.
A levegőben legalább 30 vetési varjú keringett; valamint a föld felett 1 barna rétihéja hím lesett imbolygó  repülésével a rágcsálókra. 1 É-nak vándorló kékes rétihéja tojó lepett meg hirtelen, mivel a szél gyorsan repítette át felettem.
Visszaérve a házhoz, még a napsütéssel, no meg a pitypangokkal játszottam a kertben. Ez lett az eredménye, no meg a bejegyzés vége...

Réti cankó (Tringa glareola)

Sárga billegető (Motacilla flava)

Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus)   

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Kékes rétihéja (Circus cyaneus)

Gyermekláncfű (Taraxacum officinale)  

2017. április 16., vasárnap

Nórápi-halastó

2017. 04. 12.

Nórápi-halastó

A kezdetben borongós, de a későbbiekben napsütéses idő ismét a fotózásra biztatott. A Pápa környéki tavakon gondolkodtam, és végül a Nóráp mellettire esett a választásom.
Mint kiderült, nem bántam meg!
Rögtön az érkezésemkor leskelődhettem, fényképezhettem az ég felé. Az ilyentájt vonuló halászsasokból 2 példány is a tó felett tartózkodott. Sajnos az egyik gyorsan fogott egy halat, majd távozott is; a másik egyed még pár kört repkedett, de ő is az első napirendi' pontjait követte. Ha már a ragadozóknál tartunk: 2 egerészölyv termikelt az egyik nemes nyáras fölött, ill. a nádasnál 3 barna rétihéja imbolygott. 1 subadult rétisas is megjelent, bár elég kényelmesre fogta a figurát. Egyenesen az egyik nagy nyárfára ült ki, és ameddig a tónál tartózkodtam ott is maradt.

Halászsas (Pandion haliaetus)

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Rétisas (Haliaeetus albicilla)

A nádas mentén 6 nagy kócsag, 4 szürke gém ágaskodott; kémlelve mit csinálnak a vízen tartózkodók. 10 tőkés réce, 8 kanalas réce, 3 fütyülő réce, 3 üstökösréce, 5 csörgő réce és 2 böjti réce. Ezenkívül 2 bütykös hattyú, sok szárcsa, 2 búbos vöcsök és 3 feketenyakú vöcsök rótta a D-i szél keltette hullámokat. 12 kormorán kapott hirtelen szárnyra, néhány kört téve a tó felett. 2 bíbic is látogatását tett, nyilván a környék valamelyik mzg.-i területéről. Az egyik fövenyről 5 erdei cankó rebbent tova'.
A nézelődés befejeztével 1 átrepülő fehér gólya, ill. 1 a távolban reppenő búbosbanka búcsúztatott.

Üstökösréce (Netta rufina)

Feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis)

Kormorán (Phalacrocorax carbo)

2017. április 13., csütörtök

Marcal mentén

2017. 04. 10.

Tavasz a medencében

Egy hosszabb kihagyás után, ismételten sikerült kimennem a Természetbe', rögtön a Marcal-medencébe vettem az irányt.
Adorjánházánál kezdtem, majd a Piriti-rétek élővilágát lestem a meg a továbbiakban. Általánosan elmondható, hogy túl sok víz nincs a medencében, így az utak teljes mértékben járhatók; viszont ami a vízi madarakat illeti, kicsit szerényebb a paletta.


Az Adorjánháza alatti legelőkön kezdtem a sétát. Az élőhelynek megfelelően kismadarakkal találkoztam inkább. Sárga billegetők, sordélyok, cigánycsukok, hantmadarak keresgéltek élelem, és már fészkelőhely után is. A jó időnek hála remekül ki tudtam használni a madár-daltól hangos délutánt, így kényelmesen nézelődtem. A levegőben egerészölyvek rótták köreiket, itt-ott vörös vércsék szitáltak zsákmányra lesve. Az egyik sásból 9 erdei cankó kapott szárnya, de pár kör repkedés után visszaszálltak a biztonságot adó növényzetbe. 
Egy 5ös szarvas-rudli legelészett az egyik tisztáson, míg mellettem 1 őzbak hangos kiáltással adta mindenki tudtára a jelenlétemet.
Sárga billegető (Motacilla flava)

Hantmadár (Oenanthe oenanthe)

Erdei cankó (Tringa ochropus)

A Piriti' részen a holtágban még akad valamennyi víz. Ki is használja minden ezt a lehetőséget. 25 bütykös hattyú, sok tőkés réce, kanales réce, böjti réce, kendermagos réce, fütyülő réce úszkál a növényzet közt, a még megmaradt vízfelületen. A tocsogósabb részeken bíbicek és pajzsoscankók keresgélnek; olykor, olykor látványos felrepülésekkel tarkítva ezt a cselekvést. 

Pajzsoscankó (Philomachus pugnax)

Sajnos a nagy madárvonulásról lemaradtam a Marcal környékén (is), de ha lehetőségem adódik, próbálom a legjobban kihasználni a helyzetet  mind fotózásra, mind csak egyszerűen egy felfrissítő kirándulásra...