Egy szeles nap Szélmezőn
Sajnos erős északi szél fújt, de hát a helynek már csak a neve is kötelezi a légáramlatot. Szélmező-puszta. Régen így ismerték, hisz gazdaság virágzott itt még a mama idejében. Manapság így emlegetik: Szélmezei-horgásztavak. A Mezőlaki Horgász Egyesület kezeli a régi bányatavakat; csendes, pecázásra alkalmas kis környék.
És végül: "ex lege" láp. Természetvédőknek, természetszeretőknek, madarászoknak, és sajnos utolsó sorban botanikusoknak (a tőzegbányászat, legeltetés, stb. miatt az értékes növényvilág csak nyomokban fedezhető fel manapság) is számottevő a terület jelentősége.
Mindig nagy örömmel érkezem meg. Madarakban sosincs hiány. Ha megáll az ember pár percet nézelődni az egyik stégen, bőszen emelgetheti a látcsövét'.
2 búbos vöcsök, 7 nyári lúd úszkált a hullámokon; a széltől védettebb részen 4 bütykös hattyú keresgélt élelem után. A vízből kiálló póznákon összesen 5 dankasirály és 2 küszvágó csér ücsörgött. Nagy kócsagok, vörös gémek úsztak' a levegőben; néha felszállt egy-egy törpegém a nádfalból, de gyorsan új búvóhelyet keresett magmának egy másikban. Az egyik csatorna felett 1 jégmadár suhant át hangos kiáltásokkal.
A láp Ny-i területein járva kaszálókkal, mzg.-i területekkel találkozhatunk. Itt 1 fehér gólya szállt el felettem nem túl nagy távolságban, de az erős szél miatt nem sikerült kellőképpen lefényképeznem. A széllel a vadászgató barna, és hamvas rétihéják is küzdöttek. A kismadarakat külön nem emelném ki, hiszem mind a nádas, mind a bokros területen nagy fajgazdagsággal vannak jelen.
A bevezetőben írtam, hogy a növények -úgyszólván- nem az erősségei a területnek. Ezt most pár faj bemutatásával kicsit cáfolom is. De ugye a kivétel erősíti a szabályt.
Szóval a vízi életmódhoz alkalmazkodott két faj, a közönséges rence és a fehér tündérrózsa. A rence egy speciális rovarfogó növény. A víz alatt lévő levelein tömlők fejlődtek ki, amiken befelé nyíló csappantyúk sorakoznak. Ha kis rákok, rovarok érnek a sertékhez, azok beszippantják őket, majd odabent indul el a fehérjebontó enzimek feladata.
A fehér tündérrózsát azt hiszem mindenki ismeri. A harmadik faj a kisfészkű aszat. Eme fészkesvirágzatú faj egy bennszülött növényünk, mely a szikes tavakhoz, ill. a láprétek szegélyeihez kötődik. 2 éves faj, azaz első évben tőlevélrózsát, a másodikban virágot, ezzel termést hoz. Kedvező neki az első évben a magasabb vízállás, majd a kiszáradt talaj. A Marcal-mentén szórványosan előfordul:
És végül: "ex lege" láp. Természetvédőknek, természetszeretőknek, madarászoknak, és sajnos utolsó sorban botanikusoknak (a tőzegbányászat, legeltetés, stb. miatt az értékes növényvilág csak nyomokban fedezhető fel manapság) is számottevő a terület jelentősége.
Mindig nagy örömmel érkezem meg. Madarakban sosincs hiány. Ha megáll az ember pár percet nézelődni az egyik stégen, bőszen emelgetheti a látcsövét'.
2 búbos vöcsök, 7 nyári lúd úszkált a hullámokon; a széltől védettebb részen 4 bütykös hattyú keresgélt élelem után. A vízből kiálló póznákon összesen 5 dankasirály és 2 küszvágó csér ücsörgött. Nagy kócsagok, vörös gémek úsztak' a levegőben; néha felszállt egy-egy törpegém a nádfalból, de gyorsan új búvóhelyet keresett magmának egy másikban. Az egyik csatorna felett 1 jégmadár suhant át hangos kiáltásokkal.
A láp Ny-i területein járva kaszálókkal, mzg.-i területekkel találkozhatunk. Itt 1 fehér gólya szállt el felettem nem túl nagy távolságban, de az erős szél miatt nem sikerült kellőképpen lefényképeznem. A széllel a vadászgató barna, és hamvas rétihéják is küzdöttek. A kismadarakat külön nem emelném ki, hiszem mind a nádas, mind a bokros területen nagy fajgazdagsággal vannak jelen.
fiatal Bütykös hattyú (Cygnus olor)
Nyári lúd (Anser anser)
Barna rétihéja tojó (Circus aeruginosus)
Fehér gólya (Ciconia ciconia)
Tövisszúró gébics (Lanius collurio)
A bevezetőben írtam, hogy a növények -úgyszólván- nem az erősségei a területnek. Ezt most pár faj bemutatásával kicsit cáfolom is. De ugye a kivétel erősíti a szabályt.
Szóval a vízi életmódhoz alkalmazkodott két faj, a közönséges rence és a fehér tündérrózsa. A rence egy speciális rovarfogó növény. A víz alatt lévő levelein tömlők fejlődtek ki, amiken befelé nyíló csappantyúk sorakoznak. Ha kis rákok, rovarok érnek a sertékhez, azok beszippantják őket, majd odabent indul el a fehérjebontó enzimek feladata.
A fehér tündérrózsát azt hiszem mindenki ismeri. A harmadik faj a kisfészkű aszat. Eme fészkesvirágzatú faj egy bennszülött növényünk, mely a szikes tavakhoz, ill. a láprétek szegélyeihez kötődik. 2 éves faj, azaz első évben tőlevélrózsát, a másodikban virágot, ezzel termést hoz. Kedvező neki az első évben a magasabb vízállás, majd a kiszáradt talaj. A Marcal-mentén szórványosan előfordul:
Közönséges rence (Utricularia vulgaris)
Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)
Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalus)
Kisfészkű aszat élőhelyén
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése