2017. augusztus 8., kedd

Nórápi halastó

2017. 07. 25.

Nórápi lapályok'

A bejegyzés címe egyben utal a halastó mostani állapotára. Annyira kevés a mederben a víz, hogy a partot mindenhol sekély, tocsogós részek, lapályok szegélyezik. Kitűnő táplálkozóhely a limikólaféléknek.
Hangulat

Kezdjük először a vízen, levegőben tartózkodó fajokkal. Csupán említés-szinten: kis vöcsök, bütykös hattyú, nagy kócsag, tőkés réce, böjti réce, cigányréce, szárcsa, dankasirály.
És térjünk rá a látott, fotózott cankókra.
Összesen 11 fajt figyeltem meg ebből a madár-csoportból. Legtöbben a pajzsos cankók voltak, kicsit kevesebben a kavicsosabb-durvább frakciójú közeghez alkalmazkodott billegetőcankók. A területen gyakrabban előforduló bíbicekből, kis lilékből, sárszalonkákból, illetve gólyatöcsökből 5-6 példányt sikerült megfigyelni.  20 réti cankó mellett, 4 erdei cankó is feltűnt, kitűnő gyakorló teret adva ezzel a fajok összehasonlításában. A nagyobb termetű szürke cankókat 5 példány képviselte, de én leginkább a 3 piroslábú cankónak örvendtem meg. Többször próbált meg az egyik madár a közelembe leszállni, ezzel kitűnő távolságba került a fotózás szempontjából. Végül 3 nyugalmi ruhás füstös cankó okozott némi fejtörést; de a határozókönyv magabiztossá tette az első gondolatomat.

Réti cankó (Tringa glareola)


Piroslábú cankó (Tringa totanus)

És végül: 


fiatal Csóka (Corvus monedula)

Seregély (Sturnus vulgaris)
Érdekes látványt nyújt, mindig egy jobbra-balra forgolódó seregély raj. Napközben a tó melletti marha-csorda közt keresgélnek, az esti órákban behúzódnak a nádasba éjszakázni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése